Londoni torony teszt

Tim Shallice neuropszichológus 1982-ben dolgozta ki a feladatot a tervezés vizsgálatára [1]. Minden feladatnak van egy minimális lépésszáma; a teszt rögzíti, hogy ennyi lépésből eléred-e a célt, hány pluszlépésre van szükséged, és mennyi ideig gondolkodsz az első lépés előtt. Kicsit hasonlít a Hanoi tornyára, de a szabályok és a feladatok különböznek.

Nem csak a lépések száma nehezíti meg a feladatot. Azok a feladatok, amelyeknél a cél többféle lépéssorrendet is megenged, vagy amelyekben először félre kell tenned egy golyót, tovább tartanak a megtervezéshez, még azonos lépésszám esetén is [2][3][4].

• Három rúdra 3, 2 és 1 golyó fér. Egyszerre egy golyót mozgathatsz: csak a legfelső golyó mozdítható, és teli rúdra nem teheted át.
• Minden feladat megmutatja a célt és a megoldásához szükséges legkevesebb lépést. A tökéletes megoldáshoz ennyi lépésből rakd ki a célt.
• 16 feladat, 2–6 lépés között, egyre nehezebben. Mindegyik 60 másodperc vagy 20 lépés után ér véget.
• Koppints egy golyóra, majd arra a rúdra, amelyre tenni szeretnéd, vagy húzd át. Billentyűzeten az 1, 2 és 3 billentyűvel veheted fel és teheted le.
• Először egy rövid gyakorlófeladat következik (átugorhatod). Minden menetben új színeket kapnak a golyók, így a második próbálkozás újnak látszik, de ugyanolyan nehéz.

Saját feladatsort készítettünk. Egy számítógépes keresés a golyók mind a 36 lehetséges helyzetét ellenőrizte, így meggyőződtünk arról, hogy minden feladatnál pontosan helyes a minimális lépésszám, és 3 lépéstől kezdve mindegyik feladatnak csak egy legrövidebb megoldása van. A célok a kutatók által változtatott háromféle elrendezést vegyítik: minden golyó egy rúdon, kettő az egyiken és egy a másikon, illetve egy-egy golyó mindhárom rúdon [2].

• Megoldás a lehető legkevesebb lépésből: ez a fő eredményed, vagyis a tökéletesen megoldott feladatok száma.
• Pluszlépések: a minimálisan szükségesen felüli lépések száma a megoldott feladatoknál.
• Gondolkodás az első lépés előtt: mennyi ideig nézted a feladatot, mielőtt hozzáértél egy golyóhoz. A kutatók ezt kezdeti tervezési időnek nevezik.
• A megoldás módja: a nehezebb feladatoknál az első lépés előtti gondolkodással töltött idő aránya. A nagyobb arány azt jelenti, hogy előbb többet terveztél meg fejben a megoldásból.

Egy 179 felnőtt bevonásával végzett vizsgálatban azok, akik idejük nagyobb részét az első lépés előtti tervezéssel töltötték, általában több feladatot oldottak meg a lehető legkevesebb lépésből [5]. Egy vizsgálatban segített, ha arra kérték az embereket, hogy előbb tervezzenek [6], egy másikban viszont nem: ott az emberek tovább terveztek, de nem javult a teljesítményük [7]. Ezért a „megoldás módját” az adott menet leírásaként kezeld, ne szabályként.

Ha már elegen játszottak, az eredményed azt is megmutatja, hol helyezkedsz el a játék többi játékosához képest: az átlagosnál gyengébb, átlagos vagy átlagosnál jobb sávban. Sávot mutatunk, nem pontos helyezést, mert ebből a feladatból egyetlen menet csak hozzávetőlegesen jelzi, hogyan tervezel (lásd alább). A többi játékos az oldal látogatója, nem reprezentatív minta.

A Londoni tornyot a tervezés kutatásában és klinikai felmérésekben is használják, ez az oldal azonban játékot kínál, nem klinikai tesztet. Nem méri az intelligenciát, és egyetlen menet csak pillanatfelvétel: a fáradtság és a használt eszköz is befolyásolja a teljesítményedet.

Egy vizsgálatban 79 fiatal felnőtt kétszer, két hét különbséggel végzett el egy számítógépes Londoni torony feladatot. A két nap lépésszámai csak gyengén függtek össze (a korreláció 0.15 volt), miközben a résztvevők gyorsabban oldották meg a feladatokat [9]. Ezért egyetlen eredményt csak hozzávetőleges támpontként kezelj, és inkább több, különböző napokon végzett próbát nézz, ne egyetlen számot.