Az eredmény értelmezése
A váltási pontszámod azt mutatja, hány helyes választ adtál percenként a vegyes kör válaszadási ideje alatt, amikor a jelzés előzetes figyelmeztetés nélkül változik. A gyorsabb válaszok növelik, a hibák csökkentik, így a gyorsaságot és a pontosságot együtt veszi figyelembe. A váltási költséget is megmutatjuk: mennyivel lassabban válaszoltál közvetlenül a jelzés megváltozása után. Ez a költség szinte mindenkinél jelentkezik, de egyik futásról a másikra ingadozik [1][4].
- Váltási pontszám: helyes válaszok percenként a vegyes körben (egy „helyes válaszadási arányt” kifejező pontszám, amely egyetlen számban ötvözi a gyorsaságot és a pontosságot [5]).
- Helyes válaszok a vegyes körben: azoknak a vegyes körben megjelenő alakzatoknak az aránya, amelyekre 3 másodpercen belül helyesen válaszoltál.
- Váltási költség: az átlagos válaszidőd azokban a próbákban, amikor megváltozott a feladat, mínusz azokban, amikor ugyanaz maradt (csak a helyes választ követő helyes válaszok alapján).
- Egyszerű feladat pontszáma: helyes válaszok percenként azokban a körökben, ahol csak egy feladat van. Az egyszerű feladat pontszáma és a váltási pontszámod közötti különbség megmutatja, mennyibe kerül a feladatok keverése.
Röviden
- Mit mér: a feladatváltást, más néven váltást: a figyelem áthelyezését két szabályrendszer között. Egy 137 diákot vizsgáló klasszikus tanulmányban ez a három alapvető végrehajtó funkció egyike volt, a munkamemória frissítése és a válaszok visszatartása mellett [3].
- A váltás mindenkinek kerül valamibe: váltás után az emberek lassabban válaszolnak és több hibát vétenek, még akkor is, ha tudják, hogy váltás következik, és van idejük felkészülni [1][2].
- A különbségpontszámok ingadozóak: a két feltétel közötti különbségből, például a váltási költségből képzett pontszámok napról napra jóval kevésbé megbízhatók, mint az egyszerű sebesség- és pontosságmérések [4]. Ezért itt a váltási pontszám a fő érték, nem a váltási költség.
Így működik a játék
- Mindegyik gomb egy színt és egy alakzatot jelöl: bal = kék és kör, jobb = narancssárga és négyzet (F és J billentyű, vagy a nyílbillentyűk).
- Először megjelenik egy jelzés: SZÍN vagy ALAKZAT, majd 0,6 másodperccel később az alakzat. A jelzésben megnevezett tulajdonságra válaszolj. Alakzatonként 3 másodperced van.
- Három kör következik: csak szín, csak alakzat, majd vegyesen, összesen 72 alakzattal, ebből 48 a vegyes körben, ahol az alakzatok körülbelül 50%-ánál vált feladatot a jelzés. Először rövid, visszajelzést adó gyakorlókörök jönnek, de ezeket átugorhatod.
A 150 ms-nál gyorsabb válasz hibásnak számít (ilyen gyorsan nem lehetett látni az alakzatot). Hibás válasznál rövid piros villanás jelenik meg. A játék időzített, ezért ha elhagyod az oldalt, a futás véget ér.
Mi befolyásolja a pontszámodat
- Az eszköz. A telefon képernyőjének megérintése és a billentyűk lenyomása eltérő időt vesz igénybe; az eredményeidet azonos eszközön és beviteli móddal hasonlítsd össze.
- Gyakorlás. Az első néhány futás során az emberek gyorsabbá válnak, ahogy automatikussá válik a gombok és a válaszok összekapcsolása. Akkor hasonlítsd össze az eredményeidet a saját korábbi futásaiddal, amikor már beállt a pontszámod.
- Fáradtság, alvás és figyelemelterelés mindenkinek lassítja a válaszait.
- Stratégia. A kapkodás növeli a sebességet, de több hibával jár; a váltási pontszám mindkettőt figyelembe veszi.
Mit mondhat el ez a játék, és mit nem
A játék azt mutatja meg, milyen gyorsan és pontosan váltottál ma két egyszerű szabály között, a saját többi futásodhoz viszonyítva. Nem állít fel diagnózist, nem mond semmit a figyelemzavarokról, és nem méri a mindennapi „multitaskingot”, amelyben a valódi feladatok közötti váltás ennél sokkal több tényezőtől függ. Különösen a váltási költség ingadozik annyira, hogy egyetlen futásból nem lehet sokat megtudni rólad [4].
Gyakori kérdések
Mi az a feladatváltási teszt?
A feladatváltási tesztben az emberek két egyszerű feladatot végeznek – itt a színt vagy az alakzatot kell megítélniük –, és egy jelzés mondja meg, melyiket kell elvégezniük. A kutatók összehasonlítják azokat a próbákat, amelyekben megváltozik a feladat, azokkal, amelyekben megismétlődik; a váltáskor jelentkező többletidő a váltási költség [1][2]. A Helibrain feladatváltási teszt ennek a klasszikus szín-alakzat feladatnak egy rövid változata.
Milyen a jó váltási pontszám?
A Helibrain feladatváltási teszt a vegyes körben percenként adott helyes válaszok számát mutatja. Ehhez a pontos változathoz nem állnak rendelkezésre közzétett normák, ezért a legjobb összehasonlítás a saját pontszámod ugyanazon az eszközön, több futás alapján. A gyorsabb és pontosabb válaszok egyaránt növelik a pontszámot.
Miért vagyok lassabb közvetlenül a jelzés megváltozása után?
Ez egyidejű feladatvégzést mérő teszt?
Nem igazán. Az egyidejű feladatvégzés azt jelenti, hogy egyszerre két dolgot csinálsz; ez a játék azt méri, hogyan váltogatsz két szabály között. A kutatók ezt a feladatot használják a laboratóriumban az ilyen váltás vizsgálatára [2].
Ingyenes a Helibrain feladatváltási teszt?
Igen. A játék és a teljes eredményed is ingyenes: nincs regisztráció, e-mail-cím vagy fizetés. A Helibrain az alkalmazásából szerez bevételt; annak van ingyenes és fizetős csomagja is. Ehhez a játékhoz nincs szükséged az alkalmazásra.
Kapcsolódó tesztek
- Ösvénykövetési tesztMilyen gyorsan kötöd össze a köröket sorrendben, és váltasz a számok és a betűk között.
- Stroop-tesztMennyire zavar össze egy szó, amikor a tintája színét kell megnevezned.
- Go/no-go tesztKépes vagy-e időben visszatartani magad a koppintástól?
Összes 43 ingyenes agyteszt megtekintése
Szeretnél ezen mindennap dolgozni? A Helibrain app (egyelőre angolul) ingyenes és fizetős csomagokat is kínál.
Gyakori kérdések
Források
- Rogers RD, Monsell S (1995). Egy kiszámítható váltás költsége egyszerű kognitív feladatok között. Journal of Experimental Psychology: General 124(2):207–231. doi.org/10.1037/0096-3445.124.2.207
- Monsell S (2003). Feladatváltás. Trends in Cognitive Sciences 7(3):134–140. doi.org/10.1016/S1364-6613(03)00028-7
- Miyake A, Friedman NP, Emerson MJ, Witzki AH, Howerter A, Wager TD (2000). A végrehajtó funkciók egysége és sokfélesége, valamint hozzájárulásuk az összetett „homloklebenyi” feladatokhoz: látens változós elemzés. Cognitive Psychology 41(1):49–100. doi.org/10.1006/cogp.1999.0734
- Hedge C, Powell G, Sumner P (2018). A megbízhatóság paradoxona: miért nem adnak megbízható egyéni különbségeket a stabil kognitív feladatok? Behavior Research Methods 50(3):1166–1186. doi.org/10.3758/s13428-017-0935-1
- Woltz DJ, Was CA (2006). A kapcsolódó hosszú távú emlékek hozzáférhetősége a munkamemóriában való figyelemösszpontosítás közben és után. Memory & Cognition 34(3):668–684. doi.org/10.3758/BF03193587
Így készült ez az oldal: a Helibrain csapata írta a fent felsorolt tanulmányok alapján, és 2026. november 4. napján szakmailag ellenőrizte Robert(Angol) (biofizika PhD-hallgató). A források változása esetén frissítjük.