Fő bizonyítékok és számok
| Eredmény | Mit mérnek | Miért tér el |
|---|---|---|
| A feladathoz való visszatérésig eltelt idő | Magában foglalja a közbejövő munkát és döntéseket | Nem a fókuszálásra képtelenül eltöltött folyamatos idő |
| Újrakezdési késés | A megszakítás vége utáni újrakezdéshez szükséges idő | A feladattól és a célokra való emlékezéstől függ |
| Figyelmi maradék | Átvitel az előző feladatból | Rögzített óra nélkül is befolyásolhatja a teljesítményt |
A terepkutatás a munka szervezését vizsgálja, nem egy általános fiziológiai visszaállást. Az ember más feladatokon is dolgozhat, mielőtt visszatér egy megszakított feladathoz. Ha az eltelt időt úgy értelmezzük, mint a koncentrálásra való megszakítás nélküli képtelenséget, az megváltoztatja azt, amit mértek. Mark et al., 2005
Mit mutat a laboratóriumi újrakezdési kutatás?
Trafton és munkatársai egy azonnali megszakítást hasonlítottak össze egy figyelmeztetéses feltétellel, amely nyolc másodpercet engedett a megszakítás kezdete előtt. A figyelmeztetést kapó résztvevők jobban felkészültek és gyorsabban folytatták. Ez a jövőbeli felkészülés és az eredeti cél emlékezetének szerepét támasztja alá, nem egyetlen változatlan helyreállási időét. Trafton et al., 2003
Altmann és Trafton modellje leírja, hogyan befolyásolhatja a célok aktiválása és előhívása az újraindítást. Leroy kísérletei a figyelmi maradékot vizsgálják, amikor az emberek félbehagyott munkától váltanak el. Ezek a magyarázatok rokon, de különböző folyamatokra vonatkoznak, ezért méréseiket nem szabad egyetlen általános percbecsléssé összevonni. Altmann et al., 2002 Leroy, 2009
Képesek az emberek kompenzálni a megszakításokat?
Mark és munkatársai kísérletében a megszakított résztvevők gyorsabban végeztek a feladatokkal minőségbeli különbség nélkül, de több stresszt, frusztrációt, időnyomást és erőfeszítést jelentettek. A gyorsabb befejezés tehát nem bizonyította, hogy a megszakítások ártalmatlanok lettek volna. Ez egy újabb példa arra, miért hiányos egyetlen produktivitási mutató. Mark et al., 2008
Mi befolyásolja?
Minden szünet egyenértékű a megszakításokkal?
Nem. Egy tervezett pihenőszünet és egy váratlan felszólítás egy másik feladat elvégzésére különböző célokkal és követelményekkel járhat. A mikroszünetekről szóló metaanalízis kis előnyöket talál az energiára és a fáradtságra nézve, a teljesítményre gyakorolt átlagos hatás azonban bizonytalan. Ez nem bizonyítja, hogy minden megszakítás helyreállító lenne, vagy hogy minden szünet ugyanazzal a váltási költséggel járna. Albulescu et al., 2022
A tartós figyelem is ingadozik az idő múlásával. Az ezekről az ingadozásokról szóló kutatás nem írja le az embert úgy, mint aki vagy teljesen fókuszált, vagy egy rögzített időtartamra általában képtelen a figyelemre. A tényleges feladat és a teljesítmény eredménye továbbra is fontos. Esterman et al., 2013
Mit lehet reálisan megváltoztatni?
Amikor a helyzet engedi, a következő lépésre vonatkozó egyértelmű jelzés megőrzése összhangban van az újrakezdési kutatással. A konkrét kísérleti bizonyíték a megszakítás körüli felkészülésre vonatkozik; nem garancia arra, hogy egyetlen jegyzet megírása megszünteti a valós világ összes váltási költségét. Ennek a következtetésnek az erejét szerénynek kell tartani. Trafton et al., 2003 Altmann et al., 2002
A személyes megfigyeléshez különböztesd meg a feladattól távol töltött időt az újraindításához szükséges időtől. Jegyezd fel a megszakítás típusát, hogy az eredeti feladat befejezetlen maradt-e, és hogy milyen eredmény számít neked. Ellenkező esetben egy hosszú eltelt időszakot hosszú kognitív helyreállásnak lehet vélni, még akkor is, ha más munkát elvégeztek. Mark et al., 2005 Leroy, 2009
Mit mondhat el egy váltogató játék?
Egy kontrollált váltogató feladat szemléltetheti a szabályváltás költségét. Azonban nem alakíthat egy rövid, laboratóriumi jellegű különbséget a munkahelyi termelékenység elveszett perceivé. A megbízhatósági kutatás továbbá óvatosságra int azzal kapcsolatban, hogy egy rövid különbségpontszámot rögzített egyéni tulajdonságként kezeljünk. Hedge et al., 2017
A bizonyítékok arra ösztönöznek, hogy komolyan vegyük a megszakítás kontextusát. Nem támogatja azonban, hogy minden értesítésre, beszélgetésre vagy tervezett szünetre automatikus 23 perces adót rójunk, függetlenül attól, hogy az ember valójában mit tesz utána. Mark et al., 2005 Trafton et al., 2003
Próbáld ki a kapcsolódó ingyenes tesztet
Feladatváltási teszt
Próbáld ki a feladatváltási tesztet, hogy megtapasztald a szabályok közötti váltakozást. A saját feladatteljesítményét méri, nem azt, hogy hány percet veszítesz egy munkahelyi megszakítás után. Tartsd szem előtt ezt a különbséget, amikor a játékot a napodhoz hasonlítod.
Gyakori kérdések
Univerzális tény a 23 perces szám?
Nem. A feladathoz való visszatérés, annak újraindítása és egy adott teljesítménymutató helyreállítása különböző eredmények. Mark et al., 2005 Trafton et al., 2003
Segíthet a felkészülés egy megszakítás előtt?
Egy kontrollált tanulmány gyorsabb újrakezdést talált egy nyolc másodperces figyelmeztetés után, amely lehetővé tette a felkészülést. A valós haszon mérete nem garantált. Trafton et al., 2003
Rontják a tervezett szünetek a fókuszt?
A mikroszünetekre vonatkozó bizonyítékok kis előnyöket találnak a fáradtság és az energia terén, az átfogó teljesítményelőnyök azonban kevésbé biztosak. A tervezett szüneteket nem szabad minden megszakítással egyenlővé tenni. Albulescu et al., 2022
Források
- Mark et al. (2005). Nem marad el egyetlen feladat sem?.
- Trafton et al. (2003). Felkészülés egy megszakított feladat újrakezdésére: a prospektív céltárolás és a retrospektív ismétlés hatásai.
- Altmann et al. (2002). Célok emlékezete: aktivációalapú modell.
- Leroy (2009). Miért olyan nehéz a munkámat végezni? A figyelmi maradék kihívása a munkafeladatok közötti váltáskor.
- Mark et al. (2008). A megszakított munka költsége: több sebesség és stressz.
- Albulescu et al. (2022). „Tartsunk szünetet!” Szisztematikus áttekintés és metaanalízis a mikroszünetek jólétre és teljesítményre gyakorolt hatékonyságáról.
- Esterman et al. (2013). A zónában vagy kábulatban? Viselkedési és neurális ingadozások követése tartós figyelem közben.
- Hedge et al. (2017). A megbízhatósági paradoxon: miért nem eredményeznek robusztus kognitív feladatok megbízható egyéni különbségeket.