Fő bizonyítékok és számok
| Időzítési fogalom | Jelentés | Korlát |
|---|---|---|
| Első célpont | Ki kell választani vagy jelenteni kell | A feladatutasítás határozza meg a szerepét |
| Második célpont körülbelül 200–500 ms-mal később | Gyakran nehezebb beszámolni róla | Hozzávetőleges kísérleti ablak |
| Közvetlenül következő célpont | Egyes elrendezésekben viszonylagos megkíméltséget mutathat | Az időbeli lefolyás nem egyszerű, rögzített kiesés |
Raymond és munkatársai eredeti kísérlete, valamint a későbbi áttekintések a gyors sorozatos vizuális bemutatást vizsgálják: az egymást gyorsan követő elemek között célpontok vannak zavaró ingerek közé ágyazva. A hozzávetőleges ablak a sorozattól és attól függ, mit kell a résztvevőknek tenniük. Ez nem olyan normatív időtartam, amelyet minden figyelmi játék mér. Raymond et al., 1992 Dux et al., 2009
Valójában egyáltalán nem látják a második elemet?
A viselkedéses eredmény a második célpont csökkent bejelentése meghatározott feltételek mellett. Az elméletek eltérnek a szelekció, a tudatos hozzáférés, a munkamemória-kódolás és a kapcsolódó szűk keresztmetszetek kérdésében. Az áttekintések ezt a bizonyítékot vizsgálják, ahelyett hogy minden elmaradt beszámolót egyetlen korai érzékelési hibával azonosítanának. Dux et al., 2009 Martens et al., 2009
Ezért számít a beszámoló pontossága, a célpont időzítése és az az előírás, hogy az első célpontot azonosítani kell. Egy utasítás vagy inger megváltoztatása módosíthatja a megfigyelt hatást. A feladat meghatározása szükséges ahhoz, hogy egy ezredmásodperces tartomány értelmezhető legyen. Raymond et al., 1992 Martens et al., 2009
Hogyan kerül a munkamemória a magyarázatba?
Az első célpont kiválasztása és megtartása versenyezhet egy következő elem feldolgozásával. A munkamemória-elméletek megkülönböztetik a tárolási és a kontrollfolyamatokat, Cowan áttekintése pedig a kapacitást bizonyos korlátok között tárgyalja. Ezek a keretrendszerek segítenek a magyarázatok megfogalmazásában; nem teszik a villanást az ember teljes memóriakapacitásának közvetlen mércéjévé. Baddeley, 2012 Cowan, 2001
Mi befolyásolja?
Ugyanaz-e, mint a rövid figyelemtartam?
Nem. Az a nehézség, hogy másodperc alatti időközönként megjelenő célpontokról számoljunk be, különbözik attól, hogy perceken át fenntartsuk a teljesítményt. A tartós figyelem kutatása az időbeli ingadozásokat és hibákat vizsgálja, míg a figyelmi villanás kísérletei az események közötti intervallumot módosítják. Attól, hogy mindkettőt figyelemnek nevezzük, a mértékegységeik nem lesznek felcserélhetők. Esterman et al., 2013 Dux et al., 2009
Az alvásmegvonásról szóló meta-analízis szintén több kognitív területet és eredményt különít el. A tartós feladaton bekövetkező kihagyás nem rendelhető automatikusan a 200–500 ms-os magyarázathoz, és egyetlen elhibázott gyors célpont nem bizonyít alvásmegvonást vagy valamilyen állapotot. Lim et al., 2010
Adnak-e az életkor és a nem személyes normákat?
Az idézett áttekintések kísérleti hatásokat és az elrendezések közötti eltéréseket írnak le, nem pedig egy online teszt egyetemes életkor és nem szerinti percentilistáblázatát. Ahhoz, hogy valakinek néhány elhibázott célpont alapján figyelmi életkort tulajdonítsunk, olyan validálásra lenne szükség, amelyet ezek a források nem nyújtanak. Martens et al., 2009 Dux et al., 2009
A megbízhatóság szintén külön kérdés. A megbízhatósági paradoxon tágabb eredményei azt mutatják, hogy egy robusztus átlagos kognitív hatás nem garantál stabil egyéni különbségmérő eszközt. Egy rövid bemutató nem automatikusan diagnosztikai vagy vonásfelmérés. Hedge et al., 2017
Mit lehet reálisan kezdeni ezzel az eredménnyel?
Használja arra, hogy megértse, miért maradhat ki a szorosan egymás után következő információ akkor is, amikor valaki igyekszik figyelni. A bizonyítékok nem igazolnak egyetemes mindennapi időköz-szabályt, garantált edzéstervet, és nem támasztják alá azt az állítást sem, hogy egy figyelmi játék gyakorlása általában okosabbá tenné az embereket. Ezekhez konkrét transzferbizonyítékokra lenne szükség. Dux et al., 2009 Martens et al., 2009
Nem hivatalos feladat-összehasonlításokhoz tartsa rögzítve a sorozat sebességét, a célpontokat és a beszámolási követelményeket, és a pontosságot vizsgálja ahelyett, hogy egyetlen felépülési pontszámot találna ki. Egy más típusú figyelmi játékot más feladatként kell leírni. Raymond et al., 1992 Hedge et al., 2017
Próbáld ki a kapcsolódó ingyenes tesztet
Figyelemtartam-teszt
Próbálja ki a figyelemtartam-tesztet, hogy megismerje a tartós válaszadást és a hibákat. Ez nem gyors sorozatos célpontos figyelmi villanás kísérlet, ezért pontszáma nem becsüli meg az Ön személyes 200–500 ms-os ablakát. A kutatás a figyelem egy kapcsolódó aspektusát magyarázza, más mérési móddal.
Gyakori kérdések
A szemem pislogása okozza?
A kifejezés a gyors vizuális célpontjelentés teljesítményhatását nevezi meg, nem egy kötelező fizikai pislogást. Dux et al., 2009
Ez azt jelenti, hogy mindenkinek 500 ms a figyelemtartama?
Nem. A hozzávetőleges ablak két célpont időzítésére vonatkozik egy konkrét kísérletben, nem arra, hogy mennyi ideig képes valaki koncentrálni. Martens et al., 2009
Mérheti ezt egy rendszeres figyelmi játék?
Csak egy megfelelő feladat tudná felmérni ezt a hatást, amely rendelkezik a releváns célpont-időzítéssel és beszámolási követelményekkel. A tartós figyelmi pontszám más mérőszám. Raymond et al., 1992 Esterman et al., 2013
Források
- Dux et al. (2009). A figyelmi villanás: az adatok és az elmélet áttekintése.
- Martens et al. (2009). A figyelmi villanás: az észlelési tudatosság vakfoltjának múltja, jelene és jövője.
- Raymond et al. (1992). A vizuális feldolgozás átmeneti elnyomása egy RSVP-feladatban: figyelmi villanás?.
- Baddeley (2012). Munkamemória: elméletek, modellek és viták.
- Cowan (2001). A varázslatos 4-es szám a rövid távú memóriában: a mentális tárolókapacitás újragondolása.
- Esterman et al. (2013). Zónában vagy kikapcsolva? A viselkedési és idegi ingadozások nyomon követése tartós figyelem közben.
- Lim et al. (2010). A rövid távú alvásmegvonás kognitív változókra gyakorolt hatásának meta-analízise..
- Hedge et al. (2017). A megbízhatósági paradoxon: miért nem hoznak megbízható egyéni különbségeket a robusztus kognitív feladatok.