Fő bizonyítékok és számok
| Tulajdonság a megbízhatósági metaanalízisben | Összesített teszt–újrateszt becslés |
|---|---|
| Extraverzió | 0.851 |
| Barátságosság | 0.778 |
| Lelkiismeretesség | 0.817 |
| Neuroticizmus | 0.816 |
| Tapasztalatra való nyitottság | 0.810 |
A becslések a 2. táblázatból származnak, és legfeljebb két hónapos újratesztelési időközökre vonatkoznak, különböző mérőeszközök esetében. A teljes minta 14,923 fő volt. A rangszám-sorrend konzisztenciáját összegzik, nem azt, hogy egy adott személynek hány skálapontot kellene változnia, és nem jelentenek küszöbértéket, amely a valódi változást elválasztja a Helibrain-teszt hibájától. Gnambs, 2014
Mi a tulajdonság, és mi az állapot?
A tulajdonság visszatérő hajlamot ír le; az állapot egy adott helyzetben mutatott viselkedésre vagy élményre vonatkozik. Fleeson élménytapasztalati vizsgálatai jelentős egyéni ingadozást találtak a mindennapi helyzetek között, miközben az emberek átlagos mintázataiban stabil különbségek is megfigyelhetők. Ha valaki egy nap szokatlanul társaságkedvelő, az nem feltétlenül jelenti az extraverzió ugyanilyen mértékű, tartós elmozdulását. Fleeson, 2001
A kérdőív kitöltésekor ezért számíthat, hogy milyen példák jutnak eszedbe. A megbízhatósági áttekintés átmeneti hatásokról – például az aktuális hangulatról és érzésekről – beszél, miközben ezt a hibaösszetevőt elválasztja a belső konzisztenciától. Egy kis eltérés az újrateszteléskor nem árulja el, melyik hatás felelt érte. Gnambs, 2014
Csak zaj minden változás?
Nem. A longitudinális kutatások a valódi stabilitást és a hosszabb időszakok alatti változást vizsgálják, az időintervallum és az életkor pedig befolyásolja a mintázatot. Roberts és DelVecchio áttekintése ezekre a fejlődési összehasonlításokra vonatkozik. Nem szabad arra használni, hogy minden személyes változást elutasítsunk, vagy hogy két rövid kvízmenetet évtizedes tanulmánynak tekintsünk. Roberts et al., 2000
Mi befolyásolja?
A kérdőívek változtatása megváltoztatja a mérést
A TIPI, a BFI-10, a BFI-2 és az IPIP markerek különböző elemeket és pontozási rendszereket használnak. Széles tulajdonságcímkéik átfednek, de numerikus kimeneteik nem feltétlenül hasonlíthatók össze közvetlenül. Az oldalak közötti pontszámkülönbség ezért inkább különböző mérést tükrözhet, mintsem a személyiség hirtelen megváltozását. Gosling et al., 2003 Rammstedt et al., 2007 Soto et al., 2017 International Personality Item Pool, 2026
A rövidebb mérőeszközök a pontosság és a lefedettség egy részét is feláldozzák. A BFI-2 rövid változatáról szóló tanulmány tárgyalja, mikor megfelelőek a 30 és 15 tételes változatok, és óva int attól, hogy a legrövidebb változatból finom részterületekre vonatkozó következtetéseket vonjunk le. A kis különbségek különös óvatosságot érdemelnek, ha kevés információ támasztja alá az egyes pontszámokat. Soto et al., 2017
Mit jelent a 0–100-as pontszám?
A kapcsolódó, IPIP-alapú feladatnál a megjelenítés a válaszaidat a minimum és maximum közötti tartományra skálázza át. Ez nem népességszázalék, és nem is a birtokolt személyiség százalékos aránya. Ugyanaz a nyersskálán elfoglalt hely más populációs helyzetet jelenthet más kérdőív vagy normacsoport esetén. International Personality Item Pool, 2026 International Test Commission, 2001
Hogyan teheted értelmezhetőbbé az összehasonlításokat?
Használd ugyanazt a kérdőívet, nyelvet, utasítást és pontozást, és a szándékolt, visszatérő mintázatokról válaszolj, ne pedig az előző eredmény reprodukálására törekedj. Tartsd szem előtt a tesztelés körülményeit. Ezek értelmezési gyakorlatok, nem pedig validált módszer arra, hogy egy személyiségpontszám rögzített maradjon. International Test Commission, 2001 Gnambs, 2014
Ha egy változás fontosnak tűnik, mérlegeld, hogy fennmarad-e időben és helyzetek között, ahelyett hogy egyetlen újratesztelés alapján okot tulajdonítanál neki. Az idézett kutatás nem ad meg olyan egyetemes pontszámot, amely ebben az online megvalósításban valódi változásnak számítana. Egy következményekkel járó értelmezéshez szükség lenne az adott mérőeszköz mérési bizonyítékaira. Gnambs, 2014 International Test Commission, 2001
A reális következtetés az, hogy a személyiségmérések egyszerre tartalmazhatnak stabil jelet és ingadozást. Sem a tökéletes azonosságot, sem az állandó változást nem érdemes előzetesen feltételezni. Fleeson, 2001 Roberts et al., 2000
Próbáld ki a kapcsolódó ingyenes tesztet
Nagy Ötök személyiségteszt
Próbáld ki a Nagy Ötök tesztet strukturált önleírásként. Ha újra előveszed, ugyanazt az 50 tételes mérőeszközt hasonlítsd össze, és tartsd szem előtt a körülményeket. A pontszám eltolódása nem klinikai megállapítás, és nem bizonyítja, hogy a személyiséged alapvetően megváltozott.
Gyakori kérdések
Számíthatok arra, hogy pontosan ugyanazt az eredményt kapom?
Nem. A rövid távú megbízhatóság jelentős, de nem tökéletes, és mérőeszközönként, illetve tulajdonságonként eltér. Gnambs, 2014
Össze tudom hasonlítani két oldal pontszámait?
Csak akkor, ha mérőeszközeik, pontozásuk és referenciarendszerük lehetővé teszi ezt az összehasonlítást. Az önmagukban hasonló tulajdonságnevek nem elegendőek. International Test Commission, 2001
Magyarázhatja egy hangulat az új eredményt?
Hozzájárulhat, de egyetlen pontszámkülönbség nem azonosítja az okát. Meg kell különböztetni az átmeneti hatásokat és a hosszabb távú mintázatokat. Gnambs, 2014 Fleeson, 2001
Források
- Gosling et al. (2003). A Nagy Ötök személyiségdimenzióinak nagyon rövid mérőeszköze.
- Rammstedt et al. (2007). Személyiség mérése egy perc alatt vagy kevesebb alatt: a Big Five Inventory 10 tételes rövid változata angolul és németül.
- Soto et al. (2017). A következő Big Five Inventory (BFI-2): egy 15 aspektusú hierarchikus modell kidolgozása és értékelése a sávszélesség, a hűség és a prediktív erő javítására..
- Soto et al. (2017). A Big Five Inventory–2 rövid és rendkívül rövid változata: a BFI-2-S és a BFI-2-XS.
- Gnambs (2014). A Nagy Ötök mérőeszközeinek megbízhatósági együtthatóiról (teszt–újrateszt reliabilitásokról) készült metaanalízis.
- Fleeson (2001). A személyiség szerkezeti és folyamatalapú, integrált szemlélete felé: a tulajdonságok mint az állapotok sűrűségeloszlásai..
- Roberts et al. (2000). A személyiségtulajdonságok rangszám-sorrendi konzisztenciája gyermekkortól öregkorig: a longitudinális vizsgálatok mennyiségi áttekintése..
- International Test Commission (2001). Nemzetközi irányelvek a teszthasználathoz.
- International Personality Item Pool (2026). 50 tételes IPIP Big Five faktor markerek: pontozási kulcsok és megbízhatóságok.