Fő bizonyítékok és számok
| Mennyiség | Közvetlen értelmezés | További szükséges bizonyíték |
|---|---|---|
| Helyes válaszok száma | Siker a megadott tételekben | A tételek nehézsége és a lebonyolítás szabályai |
| Eltöltött idő | Sebesség az adott utasítások mellett | Pontosság, határidők és a mérés minősége |
| Percentilis | Pozíció egy referenciamintához viszonyítva | Megfelelő reprezentatív normák |
| IQ-skálán mért pontszám | Szabványosított értelmezés | Validált átváltás és életkori normák |
Carpenter, Just és Shell a Raven-mátrixokban használt folyamatokat teljesítmény, verbális beszámolók és szemfixációk alapján elemezte. Az általuk adott leírás a szabályszerűségek megtalálását és a viszonyok kezelését hangsúlyozza. Ez egy elismert tesztcsalád elméleti elemzése, nem pedig minden olyan mintázatrejtvény validálása, amely hasonlít hozzá. Carpenter et al., 1990
Miért nevezik a mátrixokat gyakran nonverbálisnak?
A tételek tartalma csökkentheti az adott szókincs ismeretének szükségességét, de ez nem teszi a tesztet függetlenné az utasításoktól, az iskolázottságtól, a tapasztalattól vagy a kultúrától. Raven áttekintése a normák kontextusonként és időben mutatkozó eltéréseit dokumentálja. A nonverbális formátum és a kultúrafüggetlen értelmezés két különböző állítás. Raven, 2000
A tágabb intelligenciaáttekintés szintén mérésként kezeli a teszteredményeket, amelyeknek erősségei és korlátai vannak, nem pedig egy személy teljes leírásaként. A különböző kognitív feladatok eltérő követelményeket támaszthatnak az érveléssel, a memóriával és más összetevőkkel szemben. Neisser et al., 1996 Hampshire et al., 2012
Ugyanaz-e a mátrixos következtetés, mint a teljes skálán mért IQ?
Ebből nem következik automatikus egyenértékűség. Egy szélesebb körű vizsgálat több feladattípust is összevonhat, és kézikönyvben meghatározott összetett mutatót használhat. Egy kiadó pontszámútmutatója szemlélteti, hogyan tartoznak a szabványosított pontszámok és a konfidencia-intervallumok egy adott vizsgálati rendszerhez. A puszta numerikus konvenció nem hoz létre ilyen rendszert egy új játék számára. Pearson, 2020
Mi befolyásolja?
Mi befolyásolja az eredményt?
A tételek kiválasztása, nehézsége, az időkorlátok és a korábbi kitettség egyaránt befolyásolják, mit mér a teszt. Az ismételt tesztelésről szóló kutatások a kognitív képességvizsgálatok ismételt elvégzése során mutatnak javulást, így a mátrixokkal való ismeretség javíthatja a teljesítményt anélkül, hogy ez bizonyítaná ugyanezt a javulást ismeretlen feladatokon vagy a képesség általános növekedését. Scharfen et al., 2018
Az életkori normák is számítanak. A hagyományos IQ-t 100 köré központosítják minden korcsoporton belül; ugyanaz a nyers összpontszám nem feltétlenül ugyanaz az életkorhoz igazított pontszám. Sem egy gyermek nyers összpontszámához, sem egy felnőtt pontszámához nem rendelhető percentilis a megfelelő referenciaeljárás nélkül. Neisser et al., 1996 Pearson, 2020
Mit igényel a jó mérés?
A nemzetközi teszthasználati útmutató bizonyítékot kér a szándékolt értelmezéshez, megfelelő lebonyolítást és a korlátok tudomásul vételét. A megbízhatósági kutatások megmutatják, miért adhat egy ismert kognitív feladat mégis zajos egyéni méréseket. Egy tetszetős diagram nem helyettesíti ezeket a tulajdonságokat. International Test Commission, 2001 Hedge et al., 2017
Ez különösen akkor fontos, amikor egy rövid feladattal valakit címkéznek. Egy kis számú tétel korlátozott lefedettséget nyújt, egyetlen összpontszám pedig nem tudja megmagyarázni, hogy egy hiba szabályfélreértésből, sietségből, figyelemelterelésből vagy más okból eredt-e. A folyamatelemzés a megoldási követelményekre irányuló figyelmet támogatja, nem pedig az egyetlen címkével való magyarázatot. Carpenter et al., 1990
Mit reális gyakorolni?
A mintázatfeladatok átgondolása javíthatja az ismeretséget a feladatcsaláddal. Az ismételt tesztelés bizonyítékai támogatják, hogy az ilyen javulást mért teljesítményváltozásként írjuk le, miközben a tágabb állításokat a transzferkutatásokra tartjuk fenn. Itt egyetlen forrás sem bizonyítja, hogy a Helibrain játék okosabbá tesz valakit, vagy kognitív károsodást diagnosztizál. Scharfen et al., 2018 International Test Commission, 2001
Az önmegfigyeléshez tartsa következetesen ugyanazt a verziót és időszabályokat, jegyezze fel a korábbi kitettséget, és írja le az eredményt a vizsgált tételeken elért pontszámként. Ez informatívabb, mint a nyers százalékot általános intellektuális rangként kezelni. Raven, 2000 International Test Commission, 2001
Próbáld ki a kapcsolódó ingyenes tesztet
Mátrixos következtetés teszt
Próbálja ki a mátrixos következtetés tesztet, hogy felfedezze, hogyan lehet szabályokat felfedezni vizuális mintázatokban. Olvassa el az időzítésre és a pontozásra vonatkozó utasításokat. Pontszáma egy online feladat eredménye; a hagyományos mátrixokkal való hasonlóság nem ruházza fel azok normáival vagy klinikai validálásával.
Gyakori kérdések
Kultúrafüggetlen a mátrixos következtetés?
A nonverbális tételformátum nem szünteti meg a kontextust. A közzétett mátrixnormák környezetenként és időben eltérnek. Raven, 2000
Átszámítható a helyes válaszok százaléka IQ-pontszámmá?
Csak egy validált átváltás, megfelelő életkori normákkal igazolná ezt az értelmezést. Az általános IQ-skála konvenció nem ilyen átváltás. International Test Commission, 2001 Neisser et al., 1996
Befolyásolja a gyakorlás a mátrixpontszámokat?
A kognitív képességvizsgálatok ismétlésekor javulás tapasztalható, ezért az ismételt eredmények értelmezésekor figyelembe kell venni a korábbi kitettséget. Scharfen et al., 2018
Források
- Neisser et al. (1996). Intelligencia: ismert tények és nyitott kérdések..
- Pearson (2020). WISC-V értelmező jelentés: A pontszámokról.
- International Test Commission (2001). A teszthasználat nemzetközi irányelvei.
- Raven (2000). A Raven-féle progresszív mátrixok: változás és stabilitás kultúránként és időben.
- Carpenter et al. (1990). Mit mér egy intelligenciateszt: A Raven-féle progresszív mátrixok teszt feldolgozási folyamatainak elméleti leírása..
- Hampshire et al. (2012). Az emberi intelligencia összetevőkre bontása.
- Scharfen et al. (2018). Újratesztelési hatások a kognitív képességvizsgálatokban: meta-analízis.
- Hedge et al. (2017). A megbízhatósági paradoxon: Miért nem hoznak megbízható egyéni különbségeket a robusztus kognitív feladatok.