Fő bizonyítékok és számok
| Összehasonlítás a metaanalízisben | Standardizált átlagváltozás | 95%-os konfidenciaintervallum |
|---|---|---|
| Első és második felvétel | 0.327 | 0.278–0.375 |
| Első és harmadik felvétel | 0.495 | 0.406–0.585 |
| Első és negyedik felvétel | 0.516 | 0.401–0.631 |
Ezek a 2. táblázat eredményei. Az első összehasonlítás 122 vizsgálatot és 153,185 résztvevőt tartalmazott; a későbbi összehasonlítások kisebb részhalmazokra vonatkoztak. Ezeket nem szabad egyetlen kohorsz tanulási görbéjeként kezelni, és nem szabad a végtelenségig extrapolálni. Az eredmény a különböző kognitív teszteken mért standardizált átlagváltozás, nem pedig a következő IQ-eredményének közvetlen előrejelzése. Scharfen et al., 2018
Mi javulhat egy ismételt tesztelés során?
Az utasítások, a tételek formátumai, a stratégiák és a tesztelési helyzet ismerete befolyásolhatja a teljesítményt. Az ismételt tesztelésről szóló áttekintés a moderátorokat vizsgálja, mert a nyereség mértéke az eljárástól és az időköztől függ. A jobb második eredmény nem különíti el, melyik folyamat változott meg, és nem bizonyítja az általános intellektuális növekedést. Scharfen et al., 2018
A mátrixtételek jól szemléltetik a problémát: megoldásukhoz szabályok felismerése és összehangolása szükséges. Egy feladatcsalád ismerete vagy egy tétel emlékezete megváltoztathatja, hogy egy későbbi felvétel mit mér. Carpenter és munkatársai folyamatelemzése ezekre az érvelési követelményekre vonatkozik, míg Raven áttekintése a vonatkozó normák fontosságát hangsúlyozza. Carpenter et al., 1990 Raven, 2000
Levonhatok egy rögzített gyakorlási korrekciót?
Az összevont hatásból nem következik általános, személyes korrekció. Egy csoportátlag alkalmazása egyetlen személyre figyelmen kívül hagyja a tesztek, a kitettség és az ismételt tesztelés körülményeinek eltéréseit. A teszthasználati útmutató a tényleges mérőeszközhöz és felhasználáshoz illő értelmezést ír elő; egy rögtönzött rögzített kivonás nem bizonyítja az érvényességet. International Test Commission, 2001
Mi befolyásolja?
Miért kockázatos a hatást IQ-pontokra átváltani
Egy standardizált hatás 15-tel való megszorzása kényelmesnek tűnhet, de a szintézis különböző kognitív kimeneteket von össze, és saját standardizálást alkalmaz. Az általános 100-as átlagú, 15-ös szórású IQ-konvenció nem teszi minden vizsgálat minden hatását egyenértékű személyes IQ-pontváltozássá. Őrizzük meg a hatás mérőszámát, ne találjunk ki pontos nyereséget. Scharfen et al., 2018 Neisser et al., 1996
Egy hivatalos pontszámjelentés a mérési bizonytalanságot is tartalmazza. Két jelentett érték közötti különbséget a teszt szabályai, időintervalluma és konfidenciainformációi alapján kell értelmezni, nem csupán a címkék összehasonlításával. Pearson, 2020
Megoldja a problémát egy stabil pontszám?
A megbízhatóság és a gyakorlás különböző kérdések. Egy feladatnál lehet következetes ismételt tesztelési eltolódás az egyéni rangsor megtartása mellett, vagy mutathat zajos egyéni különbségeket akkor is, ha átlagos hatása robusztus. A megbízhatósági paradoxonról szóló szakirodalom emlékeztet arra, hogy ezeket a mérési tulajdonságokat külön-külön kell bizonyítani. Hedge et al., 2017
A szélesebb kognitív kutatás a teljesítmény különböző összetevőit is megkülönbözteti. Egy ismerős mátrixtétel-készlet nem méri fel a gondolkodás minden aspektusát, így egy feladatban elért javulás nem bizonyítja a memória, a verbális képesség és az érvelés azonos mértékű változását. Hampshire et al., 2012
Mi reális a fejlődés nyomon követésekor?
Rögzítse a korábbi kitettséget, a tesztverziót és az időintervallumot. Minden következményekkel járó vizsgálat esetében kövesse a lebonyolító ismételt tesztelésre vonatkozó szabályait. Informális játékok esetében a fejlődést az adott feladatokon elért fejlődésként írja le, és a megismételt vagy memorizált anyagot válassza külön az ismeretlen anyagtól. Ez megőrzi a hasznos készségjavulást anélkül, hogy túlbecsülné, mit bizonyít. International Test Commission, 2001 Scharfen et al., 2018
Az IQ továbbra is életkori csoporton belül 100-ra normalizált; az ismételt tesztelés nem változtat ezen a konvención. A kérdés az, hogy egy adott új pontszám érvényesen képviseli-e a szándékolt képességet a felvétel körülményei között. Neisser et al., 1996 Pearson, 2020
Próbáld ki a kapcsolódó ingyenes tesztet
IQ-teszt
Próbálja ki az IQ-jellegű feladatokat, ha szeretné felfedezni őket, és az eredmények összehasonlításakor jegyezze fel a korábbi próbálkozásokat. Az ismételt kitettség az értelmezés része. A magasabb játékpontszám nem bizonyítja, hogy általános intelligenciája nőtt.
Gyakori kérdések
Hány IQ-pontot fogok nyerni?
Az összevont standardizált változás nem ad garantált személyes IQ-pontnyereséget. A tesztek és az ismételt tesztelés körülményei eltérőek. Scharfen et al., 2018
A javulás örökké folytatódik?
A későbbi felvételekre vonatkozó becslések kisebb részhalmazokon alapulnak, és nem igazolják a végtelen extrapolációt. Scharfen et al., 2018
Érvényteleníti az összehasonlítást, ha emlékszem a válaszokra?
Ez megváltoztatja, hogy a későbbi pontszám mit mutathat az ismeretlen anyag megoldásáról. Az értelmezésnek figyelembe kell vennie a kitettséget és a teszt szándékolt felhasználását. International Test Commission, 2001
Források
- Neisser és mtsai (1996). Intelligencia: ismert és ismeretlen tények..
- Pearson (2020). WISC-V értelmező jelentés: A pontszámokról.
- International Test Commission (2001). A teszthasználat nemzetközi irányelvei.
- Raven (2000). A Raven-féle progresszív mátrixok: változás és stabilitás kultúrák és idő függvényében.
- Carpenter és mtsai (1990). Mit mér egy intelligenciateszt: a Raven-féle progresszív mátrixok teszt feldolgozásának elméleti leírása..
- Hampshire és mtsai (2012). Az emberi intelligencia felbontása.
- Scharfen és mtsai (2018). Ismételt tesztelés hatásai a kognitív képességteszteken: metaanalízis.
- Hedge és mtsai (2017). A megbízhatósági paradoxon: miért nem eredményeznek robusztus kognitív feladatok megbízható egyéni különbségeket.