Fő bizonyítékok és számok
| Adat | Mire vonatkozik | Fontos korlát |
|---|---|---|
| 1.5% | A hangmagasság-alapú veleszületett amúzia a tanulmány kritériumai szerint | A szűrési és besorolási szabályoktól függ |
| Mintegy 20,000 résztvevő | A tanulmány kezdeti online mintájának nagysága | Nem minden résztvevő került be minden végső elemzésbe |
| Régebbi 4%-os becslés | A szerzők által tárgyalt korábbi, egytesztes becslés | Nem univerzális jelenlegi diagnosztikai arány |
A prevalenciacikk több objektív feladatot és egy kérdőívet használ. Központi gondolata, hogy az egyetlen zenei feladaton elért gyenge pontszámot nem szabad automatikusan veleszületett amúziaként osztályozni. A mintanagyság hozzávetőleges, mert a toborzás, a kizárások és az egyes elemzésekhez hozzájáruló csoportok eltérnek. Peretz et al., 2017
Mit jelent itt a veleszületett amúzia?
A kutatás a zenei feldolgozás bizonyos aspektusaival kapcsolatos, egy életen át tartó nehézséget vizsgál, amelyet nem magyaráz egyszerűen halláskárosodás vagy általános kognitív hiány. Az eredeti esettanulmány és a csoportos vizsgálat részletes értékeléseket írnak le, és nem azonosítják az állapotot a zene nem kedvelésével vagy a pontatlan énekléssel. Peretz et al., 2002 Ayotte et al., 2002
A Montreal Battery több zenei összetevőt vizsgál. Kidolgozói és a későbbi Montréali Protokoll is hangsúlyozzák, hogy a tesztek egy szűrési és értékelési folyamat részei, nem önálló online diagnózis. Egy fogyasztói hangmagasság-játék nem azonos automatikusan ezzel a protokollal. Peretz et al., 2003 Vuvan et al., 2017
Miért lehet félrevezető az önbesorolás
Az emberek a botfül szót informálisan sokféle tapasztalatra használják. Az önbizalom, az éneklés és a hangmagasság-megkülönböztetés nem ugyanaz a mérés. Egy konkrét kutatási meghatározáson alapuló előfordulási becslést nem lehet mindenkire alkalmazni, aki azt mondja, hogy nem tud énekelni. A prevalenciatanulmány együttes kritériumai éppen azért fontosak, mert az informális címke tág. Peretz et al., 2017 Vuvan et al., 2017
Mi befolyásolja?
Ugyanaz-e a hangmagasság és a ritmus nehézsége?
Nem feltétlenül. Phillips-Silver és munkatársai egy ritmussüket esetet írnak le, rámutatva, hogy az ütemhez való szinkronizálás nehézsége nem azonos a dallamhangmagasság feldolgozásának károsodásával. A szinkronizációról szóló áttekintés a ritmusészlelést és a mozgáskoordinációt is több összetevős viselkedésként kezeli. Egy részteladat gyengesége nem bizonyítja, hogy valaki minden zenei területen képtelen. Phillips-Silver et al., 2011 Repp et al., 2013
Ad-e az életkor és a nem személyes valószínűséget?
A prevalenciatanulmány némileg magasabb női arányt jelent a kritériumai szerint, de ez nem teremt egyéni diagnosztikai szabályt. A becslést továbbra is a toborzási és besorolási eljárás határozza meg. Egy százalékos arány más korcsoportra vagy alkalmi online közönségre való alkalmazása további bizonyítékokat igényelne. Peretz et al., 2017
Mit tanulhatsz reálisan egy tesztből?
Megfigyelheted a teljesítményt a hallott hangokon, a válaszszabályokon és a használt eszközön. Az ismétlődő nehézséget érdemes lehet tágabb összefüggésben megérteni, de egy rövid eredmény nem tudja megkülönböztetni a hiba minden forrását, és nem állapít meg egy életen át tartó állapotot. A Montréali Protokoll kifejezetten a szűrési folyamat szakaszaiként kezeli még a bevált zenei akkumulátorokat is. Vuvan et al., 2017
A megbízhatóság elkülönül egy valódi kísérleti feladat létezésétől. A szélesebb pszichometriai szakirodalom megmutatja, miért nem garantál egy csoportszintű hatás stabil egyéni rangsort egy rövid pontszámból. Ez az elv az óvatosságot támasztja alá, anélkül hogy tagadná egy zenei nehézség megélt tapasztalatát. Hedge et al., 2017
Egyik hivatkozott vizsgálat sem bizonyítja, hogy ez a játék meggyógyítja a veleszületett amúziát, vagy hogy egy rövid gyakorlóprogram megszünteti azt. A hasznos következtetés egy gondosan meghatározott előfordulási becslés és annak megértése, hogy a különböző zenei feladatok mit mérnek. Peretz et al., 2017 Vuvan et al., 2017
Próbáld ki a kapcsolódó ingyenes tesztet
Botfül-teszt
Próbáld ki a Botfül-tesztet a hangmagasság-megkülönböztetés és a ritmusvisszaadás felfedezéséhez. Az eredmények értelmezésekor tartsd külön az egyes részteladatokat. Ez nem a Montréali diagnosztikai protokoll, és az alacsony pontszám nem bizonyít veleszületett amúziát vagy halláskárosodást.
Gyakori kérdések
Azt jelenti, hogy botfülű vagyok, ha rosszul énekelek?
A kutatási meghatározásból nem következik ilyen egyenlőség. Az éneklés és a zenei észlelés különböző értékeléseket igényel. Vuvan et al., 2017
A helyes szám 1.5% vagy 4%?
Különböző módszerekre és bizonyítékokra vonatkoznak. A nagy tanulmány 1.5%-ot jelent az együttes kritériumai szerint, és tárgyalja a régebbi 4%-os becslést. Peretz et al., 2017
Bizonyítja a rossz ritmus a rossz hangmagasság-észlelést?
Nem. A ritmussüket eset és a szinkronizációs szakirodalom megkülönbözteti a zenei teljesítmény összetevőit. Phillips-Silver et al., 2011 Repp et al., 2013
Források
- Peretz et al. (2017). A veleszületett amúzia előfordulása.
- Vuvan et al. (2017). A Montréali Protokoll az amúzia azonosítására.
- Peretz et al. (2002). Veleszületett amúzia.
- Peretz et al. (2003). A zenei rendellenességek változatai.
- Ayotte et al. (2002). Veleszületett amúzia.
- Phillips-Silver et al. (2011). Táncra születve, de ritmussüketen: a veleszületett amúzia új formája.
- Repp et al. (2013). Szenzomotoros szinkronizáció: a közelmúltbeli kutatások áttekintése (2006–2012).
- Hedge et al. (2017). A megbízhatósági paradoxon: miért nem eredményeznek megbízható egyéni különbségeket a robusztus kognitív feladatok.