Fő bizonyítékok és számok
| Csoport a laboratóriumi vizsgálatban | Átlagos WPM | Fontos pontosítás |
|---|---|---|
| Érintéses gépelésre képzett résztvevők | 57.83 | Önbevalláson alapuló képzési besorolás |
| Gépelőtanfolyam nélküli résztvevők | 58.93 | Változatos autodidakta stratégiák |
| Véletlenszerű karaktersor feladat, képzettek | 27.43 | A normál átírástól eltérő feladat |
| Véletlenszerű karaktersor feladat, autodidakták | 27.02 | Az ismerős szöveg fontosságát szemlélteti |
Ezek az értékek a How We Type című tanulmány 2. táblázatából származnak. A minta kicsi volt, és a képzési csoportokat nem véletlenszerűen osztották be eltérő módszerek tanulására. A nem szignifikáns különbség nem annak bizonyítéka, hogy a formális oktatás soha nem segít. Azt viszont szemlélteti, hogy pusztán az ujjak száma nem teljes magyarázata a megfigyelt készségnek. Feit et al., 2016
Mit mutattak meg a mozgásfelvételek?
A vizsgálat a tekintetet, a kézmozgást és az ujjak és a billentyűk közötti mozgást vizsgálta. A következetes billentyűkiosztás, a következő mozdulatok előkészítése és a felesleges mozgás korlátozása jobb teljesítménnyel járt együtt. Ezek a jártas viselkedés leírásai, nem pedig egy olyan tanterv randomizált tesztje, amely adott WPM-növekedést garantál. Feit et al., 2016
A jóval nagyobb, asztali számítógépen végzett vizsgálat is változatos gépelési mintázatokat talált. A gyorsabb gépelők többek között a betűpárok időzítésében és az átfedő billentyűleütésekben tértek el egymástól. Az ujjak egyszerű megszámlálása nem veszi figyelembe, hogyan szerveződnek a mozdulatok az időben. Dhakal et al., 2018
Miért fontosak az ismerős szavak
Mindkét csoport lényegesen lassabb volt véletlenszerű karaktersorokon, mint hétköznapi szövegen. A gépeléshez hozzátartozik a forrás felismerése és feldolgozása, valamint a billentyűleütések végrehajtása is. A klasszikus kutatások észlelési, kognitív és motoros összetevőket írnak le; ezért a tesztszöveg megváltozása nagy pontszámváltozást idézhet elő anélkül, hogy az ujjak száma változna. Feit et al., 2016 Salthouse, 1986
Mi befolyásolja?
Azt jelenti ez, hogy kerülnöd kell az érintéses gépelés megtanulását?
A bizonyítékok ezt a következtetést sem támasztják alá. A laboratóriumi összehasonlítás arra keresi a választ, hogyan viselkednek a meglévő gépelők, nem pedig arra, melyik képzési módszer optimális egy adott kezdő számára. A hétköznapi gépelők gyakorlási előtörténetét vizsgáló kutatás támogatja annak vizsgálatát, hogy az emberek mit és hogyan gyakorolnak, miközben nyitva hagyja a legjobb oktatásra vonatkozó oksági kérdéseket. Keith et al., 2007
A telefonos gépelés újabb emlékeztető arra, hogy a hasznos technika az eszköztől függ. A nagy mobilos vizsgálat különböző ujjhasználati mintázatokat és segítő funkciókat tartalmaz. Eredményei nem használhatók egy asztali tízujjas tanterv közvetlen tesztjeként. Palin et al., 2019 MacKenzie and Soukoreff, 2002
Mit érdemes nyomon követned tanulás közben?
Mérd a helyesen beírt szöveget a sebességgel együtt, összehasonlítható, ismeretlen szövegrészeken. A javított hibák időt vesznek igénybe akkor is, ha a végeredmény pontosnak tűnik; a nem javított hibák külön költséget jelentenek. A szövegbevitel mérésével foglalkozó szakirodalom magyarázza, miért nyújt a végső hibaarány, a javítási ráfordítás és a sebesség külön-külön más-más információt. Soukoreff et al., 2003 Soukoreff et al., 2001
Ha a billentyűzet, a nyelv, a szövegtípus és a javítási szabályok állandóak, az összehasonlítás könnyebben értelmezhető. Itt nincs bizonyíték sem a napi fix perctartamra, sem a jártasság garantált eléréséhez szükséges időre, sem arra a szabályra, hogy mindenkinek át kellene alakítania egy bevált technikát. Ezekhez másfajta beavatkozási bizonyítékokra lenne szükség. Keith et al., 2007 MacKenzie and Soukoreff, 2002
A gyakorlati következtetés az, hogy a készség több az ujjak számát rögzítő szabálynál. A formális érintéses gépelés egy szervezett módszer; a tapasztalt autodidakta gépelők is elérhetnek magas szintet. Az értékelendő eredmény a pontos teljesítmény azokban a feladatokban, amelyeket ténylegesen használsz, nem pedig az, hogy az ember keze egy előírt modellre hasonlít-e. Feit et al., 2016 Dhakal et al., 2018
Próbáld ki a kapcsolódó ingyenes tesztet
Gépelési sebesség teszt
A gépelési teszttel hasonlítsd össze a saját technikádat ugyanolyan körülmények között. Ha változtatsz a módszereden, jegyezd fel a változtatást, és használj ismeretlen szövegrészeket. Egy átmeneti pontszámkülönbség önmagában nem bizonyítja, melyik módszer válik be hosszú távon a legjobban.
Gyakori kérdések
Lehetnek gyorsak a kétujjas gépelők?
Egyes autodidakta gépelők kevesebb ujjal is jól teljesítenek, de a vizsgálat nem ad garantált sebességet egyetlen adott ujjszámhoz sem. Feit et al., 2016
Bizonyította a vizsgálat, hogy az érintéses gépelés haszontalan?
Nem. Meglévő csoportokat hasonlított össze egy kis mintán; nem osztotta véletlenszerűen a kezdőket képzési módszerekhez. Feit et al., 2016
Csak a WPM-re összpontosítsak?
A sebességet a hibákkal és a javítási ráfordítással együtt kell értelmezni. A magasabb nyers sebesség kevésbé hasznos kimenetet is elrejthet. Soukoreff et al., 2003
Források
- Dhakal et al. (2018). Megfigyelések a gépelésről 136 millió billentyűleütés alapján.
- Palin et al. (2019). Hogyan gépelnek az emberek mobileszközökön?.
- Feit et al. (2016). Hogyan gépelünk.
- Soukoreff et al. (2003). A szövegbeviteli kutatás mérőszámai.
- Soukoreff et al. (2001). Hibák mérése szövegbeviteli feladatokban.
- MacKenzie and Soukoreff (2002). Szövegbevitel mobil számítástechnikához: modellek és módszerek, elmélet és gyakorlat.
- Salthouse (1986). Az átírásos gépelés észlelési, kognitív és motoros aspektusai..
- Keith et al. (2007). A gépelési jártasság tudatos gyakorlás alapú értelmezése hétköznapi gépelőknél..