Ugrás a tartalomra

Memória és figyelem

Hogyan segít a csoportosítás több szám megjegyzésében?

A csoportosítás lehetővé teheti, hogy az ember több számjegyet kódoljon azáltal, hogy azokat jelentéssel bíró egységekbe csoportosítja; nem bizonyítja az általános memóriakapacitás azonos mértékű növekedését. Egy klasszikus, egyetlen személyen végzett vizsgálatban a számjegyterjedelem 7-ről 79 számjegyre nőtt több mint 230 óra gyakorlást követően, megtanult szervezési és előhívási stratégiákat használva. Ericsson et al., 1980

Teszteld magad
Lekerekített, illusztrált memóriakártyák egy könyv és kék gömbök mellett.

A Helibrain csapataUtolsó ellenőrzés

Fő bizonyítékok és számok

PéldaMi változikMi nem következik belőle
12 számjegy csoportosítása 4 darab 3 számjegyű csoportbaA reprezentáció csoportosítottá válikMindenki képes megjegyezni ezt a sorozatot
Egy ismerős minta felismeréseA meglévő tudás csökkentheti a kódolási igényeketMinden szimbólum önálló memóriahelyet foglal el
A gyakorolt 7-79 számjegyes esetErősen begyakorolt számjegyfelidézés79 elemes általános munkamemória-kapacitás

Az első sor szemléltető csoportosítás, nem mért kapacitás. A harmadik az eredeti intenzív gyakorlási eset. A vizsgálatban a résztvevő futási időkkel kapcsolatos ismereteket és szervezett előhívási struktúrát használt. A tanulmány arról is beszámol, hogy az átvitel elmaradt, amikor az anyagot mássalhangzókra cserélték; ez kulcsfontosságú a figyelemre méltó számjegyeredmény értelmezéséhez. Ericsson et al., 1980

Mi az a csoportosítási egység?

A csoportosítási egység kódolt egység, amely nem feltétlenül meghatározott számú látható karakterből áll. Hasznossága attól függ, mit tud már a tanuló, és hogyan szerveződik a sorozat. Miller átkódolásról szóló fejtegetése, valamint Mathy és Feldman tömörítéssel kapcsolatos munkája egyaránt megmutatja, miért lehet félrevezető a nyers elemszám, ha a szerkezet eltér. Miller, 1956 Mathy et al., 2012

Cowan kisebb kapacitást feltételező magyarázata azokat a feltételeket vizsgálja, amelyek korlátozzák a belső ismétlést és a hosszú távú tudás érvényesülését. Aki egy hétköznapi számjátékban jelentéstelljes csoportokat használ, nem feltétlenül e korlátozások között teljesít. A két eredmény nem feltétlenül mond ellent egymásnak, mert az egységeik és a megengedett folyamataik eltérnek. Cowan, 2001

Ugyanaz a csoportosítás, mint az ismételgetés?

Az ismételgetés aktívan tartja az anyagot; a csoportosítás megváltoztatja, hogyan reprezentálódik vagy szerveződik az anyag. Együtt is működhetnek, de nem azonos műveletek. A munkamemória-elmélet elkülöníti az ideiglenes fenntartást a többi kontrollfolyamattól és a hosszú távú tudás hozzájárulásától. Baddeley, 2012

Mi befolyásolja?

Mennyi javulásra számíthatsz?

A 7-ről 79-re jutó eredmény egy szokatlanul intenzív eset, nem átlagos beavatkozási hatás és nem mindenkire érvényes edzésterv. Bizonyítja, hogy a megtanult szervezés nagyban megváltoztathatja egy feladat pontszámát, ugyanakkor kevés alapot ad egy adott személy várható terjedelmének előrejelzéséhez. Az átfogó átvitel hiánya ugyanolyan fontos, mint a rekord. Ericsson et al., 1980

A publikált terjedelmi pontszámok a leállítási szabálytól is függenek. A nagyszabású auditív vizsgálatban a maximálisan elért terjedelem és a hagyományos terjedelem eltérő átlagot adott ugyanazoknál a résztvevőknél. Ezért egy stratégiák összehasonlításakor a bemutatási módot és a pontozást is változatlanul kell tartani, nem pedig a leghosszabb elszigetelt sikert összekeverni egy eltérően mért alapszinttel. Woods et al., 2010

Mit érdemes kipróbálni?

Egy kötetlen összehasonlításhoz döntsd el, hogy csoportosítod-e a számjegyeket, ugyanazt a stratégiát használd az összehasonlítható próbák során, és jegyezd fel a változást, ha új módszert vezetsz be. A tömörítéssel foglalkozó kutatás alátámasztja a szerkezet szerepét; nem igazol egyetemes csoportosítási méretet, és nem garantálja, hogy egy adott emlékezetsegítő minden sorozatnál segít. Mathy et al., 2012

Amikor azt akarod megítélni, hogy egy stratégia túlmutat-e egy betanult példán, használj ismeretlen anyagot. A terjedelem-mérési módszerek kutatása hangsúlyozza, hogy az eljárást a mért konstruktumhoz kell igazítani. Egy megtanult készség hasznos, de készségként kell leírni, nem pedig globális kapacitásnövekedésként átcímkézni. Conway et al., 2005

Végül nincs validált átváltás a csoportosított számjegyeredmény és az n-back szint vagy az IQ között. A terjedelem és az n-back összehasonlítását végző meta-analízis rámutat, hogy még a munkamemória címkét közösen viselő feladatok sem felcserélhetők. Redick et al., 2013

Próbáld ki a kapcsolódó ingyenes tesztet

Számemlékezet-teszt

Próbáld ki a számemlékezet-tesztet, és jegyezd fel a csoportosítási stratégiádat. Ha módszereket hasonlítasz össze, tartsd következetesen ugyanazokat a megjelenítési és pontozási szabályokat. A magasabb pontszám jobb felidézést jelez ezek között a feltételek között; nem igazolja az intelligencia általános növekedését.

Teszteld magad

Gyakori kérdések

Növeli a csoportosítás a memóriahelyek számát?

Megváltoztathatja, milyen információt képvisel egy egység. A bizonyítékok nem teszik szükségessé egy rögzített számú általános memóriahely arányos bővülését. Cowan, 2001 Mathy et al., 2012

El fogom érni a 79 számjegyet?

Az eredeti eredmény egyetlen, intenzíven gyakorló résztvevőtől származott, nem tipikus kimenet vagy ígéret. Ericsson et al., 1980

Miért tűnnek könnyebbnek az ismerős számok?

A meglévő tudás segíthet egy sorozat átkódolásában és felidézésében. A csoportosítási kutatás részben ezt vizsgálja. Miller, 1956 Mathy et al., 2012

Források

← Fedezz fel több választ