Fő bizonyítékok és számok
| Bizonyíték vagy pontszám | Mit jelent | Mit nem jelent |
|---|---|---|
| 0,24-es általános különbségpontszám-hatás | Egy összevont csoportkülönbség egy áttekintésben | Diagnosztikai határértéket |
| 1,11-es alcsoport-hatás elemenkénti idő esetén | Egy másik kimeneti forma más becslést ad | Személyes ADHD-valószínűséget |
| Az Ön online interferencia-pontszáma | Teljesítmény az adott feladaton és pontozási szabály szerint | Klinikai diagnózist |
A hatásnagyság-értékek Lansbergen és munkatársai áttekintéséből származnak. Központi módszertani megállapításuk, hogy a gyakran használt interferencia-képletek érzékenyek a kimeneti mérőszámra és az alapvonal-korrekcióra. Egy csoportos összehasonlításból nem lesz diagnosztikai osztályozó csak azért, mert statisztikailag szignifikáns. Lansbergen et al., 2007
Mit állapított meg a gyermekekre vonatkozó diagnosztikai áttekintés?
Homack és Riccio áttekintése a gyermekek és serdülők körében vizsgálja a szenzitivitást és specificitást. Arra a következtetésre jut, hogy a Stroop-teszt korlátozottan alkalmas az ADHD más klinikai csoportoktól való megkülönböztetésére. Ez közvetlenül releváns a diagnózis szempontjából: egy feladat eltérhet az egészséges kontrollok átlagától anélkül, hogy azonosítaná, melyik állapot magyarázza egy személy eredményét. Homack, 2004
A populáció is számít. A gyermekeknek szánt papír-ceruza teszt, a felnőtteknek szóló verbális feladat és az online gombnyomásos játék nem ugyanazt a normarendszert vagy ugyanazt a küszöbértéket használja. A klinikai Stroop-áttekintés jelentős eltéréseket dokumentál a változatok és a pontozás terén. Scarpina et al., 2017
Miért nem specifikus a feladat az ADHD-ra?
A Stroop-interferencia hétköznapi olvasók körében megfigyelhető kísérleti jelenség. Az eredeti kísérletek és a későbbi áttekintés megmagyarázzák, hogyan változtatja meg a válaszokat az ellentmondó szó- és színinformáció anélkül, hogy diagnózisra lenne szükség. Az interferencia átélése tehát önmagában nem bizonyíték valamilyen zavarra. Stroop, 1935 MacLeod, 1991
Mi befolyásolja?
Miért nem zárja ki az ADHD-t egy normálisnak tűnő pontszám
A csoportátlagok átfednek, a diagnosztikai kérdés pedig inkább egy személy tágabb előtörténetére és mindennapi működésére vonatkozik, nem csupán egyetlen feladat eredményére. A gyermekekre vonatkozó metaanalízis korlátozott megkülönböztető képessége és a másik áttekintésben megmutatkozó erős pontozásfüggés egyaránt amellett szól, hogy ne használjunk egyetlen pontszámot válaszként. Egy eredmény sem önálló megerősítés, sem kizárás. Homack, 2004 Lansbergen et al., 2007
A megbízhatóság további korlátot jelent. A robusztus kísérleti hatások viszonylag zajos egyéni különbségpontszámokat eredményezhetnek. A megbízhatósági paradoxonnal foglalkozó kutatás minden olyan esetben releváns, amikor egy rövid kognitív feladatot egy adott személyre vonatkozó, komoly következményekkel járó állítás megfogalmazására használnak. Hedge et al., 2017
Az online mérés további bizonytalanságot hoz
A felszerelés és a böngésző időzítése befolyásolja az abszolút válaszidőket, míg a feladatutasítások és az alapvonalak a különbségpontszámot befolyásolják. Egy fogyasztói játék nem örökli automatikusan egy neves klinikai teszt validációját csak azért, mert mindkettő ellentmondó színű szavakat használ. Anwyl-Irvine et al., 2020 Scarpina et al., 2017
A nemzetközi tesztfelhasználási irányelvek hangsúlyozzák a teszt szándékolt értelmezésére és a megfelelő kontextusra vonatkozó bizonyítékokat. Klinikailag jelentős állításhoz az adott felhasználásra és populációra vonatkozó validálás szükséges, nem pedig egy vonzó diagram vagy egy ismerős feladatnév. International Test Commission, 2001
Mi a teszt ésszerű felhasználása?
Használja arra, hogy megismerje az interferenciát, és hasonló körülmények között összehasonlítsa ugyanazon feladat sebességét és pontosságát. Ha aggódik a mindennapi figyelme miatt, egy játékpontszám nem dönthet arról, hogy ezek az aggodalmak szakmai vizsgálatot érdemelnek-e. Ez az oldal a mérés korlátait ismerteti; nem nyújt öndiagnosztikai szabályt vagy kezelési tanácsot. Homack, 2004 International Test Commission, 2001
Egyetlen idézett tanulmány sem bizonyítja, hogy e böngészős játék gyakorlása kezelné az ADHD-t, megelőzné vagy általában okosabbá tenné az embereket. A támogatott értelmezés továbbra is egy adott konfliktusfeladaton nyújtott teljesítmény. MacLeod, 1991 Scarpina et al., 2017
Próbáld ki a kapcsolódó ingyenes tesztet
Stroop-teszt
Próbálja ki a Stroop-tesztet oktatási feladatként, a sebességet és a helyességet együtt értelmezve. Az eredménye nem ADHD-szűrés, nem diagnózis, és nem helyettesíti a klinikai vizsgálatot.
Gyakori kérdések
Azt jelenti a nagy Stroop-interferencia, hogy ADHD-m van?
Nem. A csoportszintű hatás és az egyéni diagnosztikai valószínűség különböző mennyiségek, és a teszt korlátozottan képes megkülönböztetni a klinikai csoportokat. Homack, 2004
Kizárhatja az ADHD-t egy jó pontszám?
Nem. Ezek az áttekintések nem igazolják ezt a felhasználást, különösen egy eltérő eljárású böngészős megvalósítás esetében. Homack, 2004 Scarpina et al., 2017
Kezeli a figyelemproblémákat a Stroop gyakorlása?
Az idézett diagnosztikai és mérési tanulmányok nem igazolják, hogy ez a játék kezelési előnnyel járna. Lansbergen et al., 2007 Scarpina et al., 2017
Források
- Lansbergen et al. (2007). Stroop-interferencia és figyelemhiányos/hiperaktivitás zavar: áttekintés és metaanalízis..
- Homack (2004). A Stroop Szín és Szó Teszt szenzitivitásának és specificitásának metaanalízise gyermekeknél.
- Scarpina et al. (2017). A Stroop Szín és Szó Teszt.
- Stroop (1935). Az interferencia vizsgálata sorozatos verbális reakciókban..
- MacLeod (1991). Fél évszázad a Stroop-hatás kutatásában: integráló áttekintés..
- Hedge et al. (2017). A megbízhatósági paradoxon: miért nem adnak megbízható egyéni különbségeket a robusztus kognitív feladatok.
- Anwyl-Irvine et al. (2020). Az online kísérleti platformok, webböngészők és eszközök reális pontossága és precizitása.
- International Test Commission (2001). Nemzetközi irányelvek a tesztek felhasználásához.