Fő bizonyítékok és számok
| A térbeli edzésről szóló szintézis megállapítása | Értelmezés |
|---|---|
| 217 vizsgált tanulmány | Térbeli beavatkozások széles körű gyűjteménye |
| Megtartott elemzés: 206 tanulmány, 1,038 hatásméret | A kizárás utáni becslés alapjául szolgáló elemzés |
| Átlagos g = 0.47 a kiugró értékek kizárása után | Mérsékelt standardizált edzéshatás |
| Átvitel más térbeli feladatokra | Bizonyos mértékű általánosítás a térbeli területen belül |
| Változatos feladatok és kontrollfeltételek | Nincs általánosan érvényes személyes edzésadag vagy nyereség |
A szintézis a tartósságot, a moderátorokat és az átvitelt vizsgálja. Szélesebb körű, mint egy kizárólag a mentális forgatásra összpontosító beavatkozási áttekintés. Eredményei a térbeli készségek formálhatóságát támasztják alá, ugyanakkor nem bizonyítják, hogy minden rövid online játék megismétli az átlagos beavatkozást, vagy megváltoztatja az általános intelligenciát. Uttal et al., 2013
Mi javulhat pontosan?
A klasszikus mentális forgatási kísérletben a különböző tájolású tárgyak párosítását mérik. Más tesztek több elemet, eltérő zavaró ingereket vagy szigorú időkorlátokat adnak hozzá. A teljesítmény tükrözheti a feladat szabályainak és stratégiáinak elsajátítását, valamint a megoldási hatékonyság változását is. Az eredménynél meg kell adni a pontosságot, a sebességet és az elemkészletet. Shepard et al., 1971 Vandenberg et al., 1978
Az ismételt tesztelésről szóló kutatások nyereséget dokumentálnak az ismételt kognitív tesztek során, így egy második próbálkozás önmagában nem kontrollált edzéskísérlet. Egy hasznos értékelésnek meg kell különböztetnie a szokásos ismerősséget a beavatkozás további hatásától. Scharfen et al., 2018
Mindenkinek egyformán segít a gyakorlás?
A metaanalízis nem támasztja alá, hogy mindenki azonos mértékben fejlődik. A beavatkozások és a résztvevők közötti különbségeket vizsgálja, beleértve az életkort és a nemet, de egy összevont hatás nem képes megjósolni egyetlen személy javulását. Hasonlóképpen, a nemek közötti különbségekről szóló korábbi áttekintések feladattól függő átlagokat írnak le, nem pedig rögzített egyéni felső határokat. Uttal et al., 2013 Voyer et al., 1995 Linn et al., 1985
Mi befolyásolja?
Átvihető-e a javulás a játékon kívülre?
A gyakorlatlan térbeli feladatokra való átvitel informatívabb eredmény, mint a csak ismételt elemeken mutatott javulás, és a szintézis beszámol ilyen átvitelről. Ez azonban szűkebb annál, mint hogy minden valós térbeli tevékenységben javulna a teljesítmény, vagy nőne az általános intelligencia. Az edzés és az értékelés hasonlósága befolyásolja, mi állítható. Uttal et al., 2013
Hogyan kerülhetjük el, hogy a stratégiaváltást új képességnek nézzük?
Rögzítsük a feladat verzióját, az időzítést és a korábbi kitettséget. Ha elkezdünk más összehasonlítási stratégiát használni, az hasznos tanulás lehet, de írjuk le a változás részeként. Az egyik alakzathalmazon elért eredmény önmagában nem igazol egy általános térbeli pontszámot. Shepard et al., 1971 Vandenberg et al., 1978
A mérési zaj is számít. A megbízhatósági paradoxonról szóló tanulmány azt mutatja, hogy a klasszikus feladateredmények csoportszinten robusztusak lehetnek, miközben instabil egyéni különbségeket adnak. A rövid ülések közötti kis változást nem szabad tartós eltolódásként túlértelmezni. Hedge et al., 2017
Mi a reális gyakorlási cél?
Törekedjünk hasonló, ismeretlen elemek pontosabb és hatékonyabb megoldására, és tartsuk szem előtt mindkét eredményt. A hivatkozott szintézis nem állapít meg általános napi időtartamot, ülésszámot vagy célpontszámot ehhez a böngészős feladathoz. A tanulás lehetőségét támasztja alá, nem személyre szabott előrejelzést. Uttal et al., 2013 Scharfen et al., 2018
Kerüljük a korai nehézségek nemi sztereotípiákon keresztül történő értelmezését. A csoportos irodalom és a hasonlóságokról szóló szélesebb áttekintés nem határozza meg egy személy lehetőségeit. A jelenlegi teljesítmény és a tanulási képesség különböző kérdések. Voyer et al., 1995 Hyde, 2005
A tisztességes haszonállítás tehát konkrét: a térbeli edzésnek van bizonyítéka átlagos javulásra, beleértve bizonyos területen belüli átvitelt, a vizsgált feltételek mellett. Hogy egy adott játék gyakorlása egy adott átviteli eredményt hoz-e, közvetlen tesztelést igényel. Uttal et al., 2013
Próbáld ki a kapcsolódó ingyenes tesztet
Mentális forgatás teszt
Próbáld ki a mentális forgatás tesztet, hogy megtapasztald a feladatot. Ha gyakorolsz, jegyezd fel a korábbi próbálkozásokat, és a változás értékelésekor használj hasonló, ismeretlen elemeket. A játék nem ígér IQ-növekedést vagy a térbeli beavatkozások körében jelentett átlagos hatást.
Gyakori kérdések
A g = 0.47 azt jelenti, hogy 47%-kal jobb?
Nem. Ez standardizált átlagkülönbség, a hivatkozott összefoglalóban a kiugró értékek kizárásával. Uttal et al., 2013
Emeli a gyakorlás az IQ-mat?
A térbeli edzésről szóló eredmény nem igazolja ezt a hatást ennél a játéknál. A javulást és az átvitelt azon a szinten kell leírni, amelyen ténylegesen mérték. Uttal et al., 2013
Hány percet gyakoroljak?
Ezek a források nem állapítanak meg optimális, általánosan érvényes adagot a böngészős feladathoz. Egy rögzített ütemterv alátámasztatlan precizitást adna hozzá. Uttal et al., 2013 Scharfen et al., 2018
Források
- Voyer et al. (1995). A nemi különbségek mértéke a térbeli képességekben: metaanalízis és a kritikus változók vizsgálata..
- Linn et al. (1985). A nemi különbségek megjelenése és jellemzése a térbeli képességekben: metaanalízis.
- Shepard et al. (1971). Háromdimenziós tárgyak mentális forgatása.
- Vandenberg et al. (1978). Mentális forgatások: háromdimenziós térbeli vizualizáció csoportos tesztje.
- Uttal et al. (2013). A térbeli készségek formálhatósága: az edzést vizsgáló tanulmányok metaanalízise..
- Hyde (2005). A nemek hasonlóságának hipotézise..
- Scharfen et al. (2018). Ismételt tesztelés hatásai a kognitív képességtesztekben: metaanalízis.
- Hedge et al. (2017). A megbízhatósági paradoxon: miért nem eredményeznek megbízható egyéni különbségeket a robusztus kognitív feladatok.