Fő bizonyítékok és számok
| Eredmény a felnőtt metaanalízisben | Becslés | Minősítés |
|---|---|---|
| Stroop-gátlási feladat alcsoportja | Hedges' g = 0.12 | A publikációs torzítás kiigazítása előtt |
| 95%-os konfidenciaintervalluma | 0.03 és 0.20 között | Kis, összevont csoportkülönbség |
| Általános következtetés a torzítás kiigazítása után | Nem igazol rendszeres előnyt | Nem bizonyítja, hogy minden egyén egyforma |
A Stroop-specifikus becslés a 3. táblázatban található. Ez szabványosított különbség, nem 12%-kal jobb teljesítmény és nem egyéni valószínűség. A táblázat kis, kiigazítatlan hatását és a tanulmány torzításra kiigazított következtetését együtt kell értelmezni; ha csak a pozitív cellát választanánk, az félrevezetné az áttekintést. Lehtonen et al., 2018
Miért merült fel az előny gondolata?
Több nyelv használata kézenfekvő okot ad a kognitív kontroll tanulmányozására. A kézenfekvő mechanizmusok azonban közvetlen bizonyítékot igényelnek. Paap és Greenberg empirikus munkája megkérdőjelezi, hogy több végrehajtó feladat összefüggő bizonyítékot nyújt-e egyetlen kétnyelvűségi előny mellett, ahelyett hogy feltételezné, hogy a közös címke egyenértékűvé teszi a pontszámaikat. Paap et al., 2013
Maga a Stroop-feladat is több összetevőből áll. A szavak, a színek, a válasz-hozzárendelések és a választott alapvonal befolyásolják a költségét. MacLeod áttekintése és a klinikai mérési áttekintés megmutatja, miért nem lehet kizárólagos, nyelvfüggetlen kontrollmérővé egyszerűsíteni. MacLeod, 1991 Scarpina et al., 2017
Számít a teszt nyelve?
Az írott szó csak azokon a folyamatokon keresztül hathat zavaróan, amelyeket az olvasóban aktivál. Az eredeti feladat egy ismerős verbális válasz jelentőségét mutatja, míg az áttekintések a feladatváltozatok közötti különbségeket írják le. Ez alátámasztja a nyelvi és válaszkörülmények megtartását; nem ad egyetlen, a kétnyelvűségre vonatkozó korrekciós tényezőt. Stroop, 1935 MacLeod, 1991
Mi befolyásolja?
A csoportkülönbségek nem azonosítják az egyént
Még egy megfigyelt kis csoportkülönbség is jelentős átfedést hagyna, és nem magyarázná meg, miért változott meg egy személy pontszáma. A megbízhatósági paradoxont vizsgáló tanulmány azt is kimutatja, hogy sok klasszikus feladatbeli különbség kevésbé megbízható az egyének rangsorolásához, mint amit a robusztus kísérleti hatások sugallnak. Egy rövid böngészős futás nem tudja megállapítani, mely nyelvi tapasztalat okozta az eredményt. Hedge et al., 2017
A felnőttekre vonatkozó összefoglaló nem állapít meg egyetemes, életkoronkénti vagy nemek szerinti Stroop-normákat kétnyelvűek számára. Következtetését nem szabad automatikusan kiterjeszteni gyermekekre, minden nyelvpárra vagy a kétnyelvűségi tapasztalat minden meghatározására. Egy másik populáció a maga számára megfelelő bizonyítékot igényel. Lehtonen et al., 2018
Miért számít a mérés és a kiigazítás
A böngésző időzítése rendszerenként változik, a Stroop-pontozás pedig tesztváltozatonként. A klinikai metaanalitikus munka szemlélteti, hogy az interferencia számszerűsítésére használt módszer hogyan változtathatja meg a csoporthatások látszólagos nagyságát. Ez a mérésre vonatkozó általános figyelmeztetés, nem annak bizonyítéka, hogy a kétnyelvűség klinikai állapot lenne. Anwyl-Irvine et al., 2020 Lansbergen et al., 2007
Mit vonhatsz le reálisan a kipróbálásából?
Használd a tesztet az egymással ütköző szó- és színinformációk megtapasztalására. Ha saját futásaidat hasonlítod össze, tartsd állandóan a nyelvet, az eszközt, a válaszmódot és a pontozást. A hibaarányokat a válaszidőkkel együtt értékeld, és ne értelmezd a változást a széles körű kétnyelvűségi előny bizonyítékaként. Scarpina et al., 2017 Hedge et al., 2017
A bizonyítékok nem szólnak a nyelvtanulás ellen, és nem tesznek ígéretet kognitív fejlődésre sem. Szűkebb kérdésre válaszolnak: az idézett felnőttkori szakirodalom a publikációs torzítás figyelembevétele után nem nyújt robusztus támogatást egy általános végrehajtó előny mellett. A konkrét nyelvi készségek és a más nyelven való kommunikáció értéke külön eredmények. Lehtonen et al., 2018 Paap et al., 2013
Próbáld ki a kapcsolódó ingyenes tesztet
Stroop-teszt
Próbáld ki a Stroop-tesztet egy általad értett nyelven, és tartsd ezt a nyelvet következetesen az eredmények nyomon követésekor. A teszt nem tudja megállapítani, hogy a nyelvi előéleted okozta-e a pontszámodat, és nem tulajdonít neked kétnyelvűségi kognitív előnyt.
Gyakori kérdések
Azt jelenti a g = 0.12, hogy 12%-kal jobb?
Nem. Ez szabványosított átlagkülönbség, és ez a konkrét becslés a torzítás kiigazítása előtti. Lehtonen et al., 2018
Bizonyítja az áttekintés, hogy egyetlen kétnyelvű ember sem élvez előnyt?
Nem. A robusztus átlagos bizonyíték hiánya nem azt jelenti, hogy minden egyén vagy helyzet azonos. Lehtonen et al., 2018
Megmutathatja a pontszámom, hogy valóban kétnyelvű vagyok-e?
Nem. A Stroop-teljesítmény nem nyelvi előélet szerinti besorolás, és nem validált kétnyelvűségi teszt. MacLeod, 1991 Scarpina et al., 2017
Források
- Lehtonen et al. (2018). Összefügg-e a kétnyelvűség a felnőttek jobb végrehajtó működésével? Metaanalitikus áttekintés..
- Paap et al. (2013). Nincs összefüggő bizonyíték a kétnyelvűségi előnyre a végrehajtó feldolgozásban.
- MacLeod (1991). Fél évszázad kutatása a Stroop-hatásról: Integratív áttekintés..
- Scarpina et al. (2017). A Stroop szín- és szóteszt.
- Stroop (1935). A soros verbális reakciókban fellépő interferencia vizsgálata..
- Hedge et al. (2017). A megbízhatósági paradoxon: Miért nem eredményeznek robusztus kognitív feladatok megbízható egyéni különbségeket.
- Anwyl-Irvine et al. (2020). Az online kísérleti platformok, böngészők és eszközök reális pontossága.
- Lansbergen et al. (2007). A Stroop-interferencia és a figyelemhiányos hiperaktivitászavar: áttekintés és metaanalízis..